Móricz Zsigmond

MAGYAR MESÉK - premier

zenés vidéki csetepaték két részben

Móricz munkájára mindig nagy hatással volt a vidéki élet, az ott élő emberek gondolkodása, gazdag nyelve és leplezetlen humora. Sokat foglalkozott azzal, hogy a pesti és a nagyvárosi orfeumokban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő zenés urbanista komédiák “népi ellenszerét” megalkossa.

Az évek során gyűjtött vidéki epizódokból, és a szerző által is megélt helyzetkomikumokból, ötvözve saját irodalmi zsenialitásával és emberismeretével, a 20-as évek végére körvonalazódott a Magyar Mesék dramaturgiája, amely a vidéki élet szívmelengető csokra. Akár a tavaszi virágfűzérek a réten, vagy egy lakodalomban, úgy fonódnak egymásba a történet sok felől burjánzó, élő szálai. Káprázatos humora, ízes nyelve mellett, mondanivalója aktuálisabb, mint valaha. Örök értékeit igazolja, amikor ráeszmélünk, hogy se magunk se környezetünk sem változott az elmúlt száz esztendőben.

A 20. század magyar vidéki élete elképzelhetetlen zene, dal és tánc nélkül. Ezek a társművészeti elemek az előadás szerves részéi. Megjelennek a modern és a magyar népzene elemei ugyanúgy, mint a csángó és délszláv dallamok és mozdulatok, amelyek hűen tükrözik azt, hogy a Kárpátmedence évszádok óta egy kavargó olvasztó tégely, amely kultúrák egész sorának biztosított otthont és oltalmat.

Szereplők

Benkő Péter
Ember / Tengericsősz
Csomor Csilla
Asszony / Bugyikné
Hajnal János
Feri / Dinnyecsősz
Kiss Emma
Mari / Szépasszony
Király Adrián
Szomszéd / Bugyik
Nemcsók Nóra
Juli / Csúf asszony / Banya
zenekar
Dulai Zoltán és bandája
tánckar
Duna Művészegyüttes tagjai
koreográfus
Juhász Zsolt
látvány
Sebők Péter
rendező
Ivancsics Ilona
rendező-asszisztens
Marinkovics Zsófia